Vendéglátás: Zöld kendő Anyukámtól

Sziasztok!

Írtam már Nektek, hogy ezt a művészi vénát én örököltem, ugyanis Anya is és Nagymamám is alkotnak. Most először szeretném megmutatni Anyukám egyik alkotását.

A kendő készült el először, és igen nagy munka volt, méretét tekintve is egészen nagy. Szerintem Anya sem gondolta, hogy ennyi munka lesz vele, és főleg, hogy ennyi cérnát elhasznál, mire a végére ér (:

A már említett esküvőre pedig, elkészült a kendőhöz illő felső is, szoknyával, de csak a felső kapott hímzést. Az a jó benne, hogy nem is kell hozzá nyaklánc, kiemeli a dekoltázst.

Többet erről nem is tudok Nektek írni, beszéljenek helyettem a képek:

A hímzett kendő és a felső

Remélem tetszett a bejegyzés, szerintem csodaszép ez a méregzöld kendő ezzel az aranybarna fonallal.

Nem tudom, láttátok-e már, de minden bejegyzés alá került egy kis "szavazó", bátran használjátok.

Valamint, már Google+ -on is követhettek, ha szeretnétek, és az emailre is várom a véleményeket.

Kellemes augusztus 20-át mindenkinek, remélem az időjárás kegyes lesz hozzánk, és minden program úgy zajlik majd, ahogy azt megtervezték.

Szép napot! Sziasztok!

Szerelmes kutyák

Sziasztok!

A mai bejegyzést Csálénak küldöm sok szeretettel (:

Akkor akartam megmutatni Nektek ezt a munkámat, amikor már teljesen elkészült, de mivel ez nem várható még a közeljövőben, így (ha már ma előkerült), ezt hoztam most.

A mintába az első pillantásra beleszerettem, így nem volt kérdés, hogy elkészül-e vagy sem. Csak, hogy mikor. Viszont nagyon haladós minta, szerettem varrni – mondjuk, nincs olyan, amit nem szerettem. Mutatok egy képet arról, milyen volt még kontúr nélkül:

Ilyenkor mindig meglep, mennyit számít a kontúr, de erről már írtam párszor.

Eredetileg ez a kis képecske egy párnát díszít, rágombolható a párna elejére. Én is ilyennek álmodtam meg az enyémet, csak még a párnahuzatig nem jutottam el, de egyszer minden sorra kerül. Persze, ha véletlenül elkészül, megmutatom Nektek is.

És jöjjön a kontúros kép:

Annyira hangsúlyossá teszi a képet, „élővé”, mintha két teljesen más kép lenne, legalábbis nekem olyan.

Nem tudom, Csálé mennyire tud azonosulni a képpel, és mennyire nyeri el a tetszését, de Ő, nagyon belopta magát a szívembe. Most ismertem meg a történetét, és csak irigykedni tudok. Egy apró szelet csak, amit megtudhattam Róla, de biztos, hogy mindenkinek megváltozott az élete – méghozzá erősen pozitív irányba – mióta Ők egymásra találtak. Hiszem, hogy minden okkal történik, és az, hogy Csálé pont Őket „vonzotta be”, az sem lehet véletlen.

Ha valakinek felkeltettem az érdeklődését, itt megnézheti Csálékát.

Puszilok mindenkit, és remélem hamarosan ismét jelentkezhetek valami újdonsággal.