Esküvős

Sziasztok!

Hétvégén esküvőn voltunk, így ez lett a mai témám, szeretném megmutatni Nektek, mit vittem nászajándéknak. Ezúton is kívánok sok boldogságot az ifjú párnak (:

Valami egyedit, valami személyeset szerettem volna, és azt, hogy ha rápillantanak, az esküvőjük napja jusson eszükbe. Két lehetőség jutott eszembe: kép és párna. Végül valamiért mégis inkább a párna felé hajlottam.

Valami monogram félét terveztem rá, rajzoltam, számoltam, és a végeredmény a képeken látható. Annyira egyedire sikerült, hogy a szívnek nincs is mintája, mivel előbb a betűk és a dátum lett meg, aztán keretbe foglaltam őket.

Anya vitte el a varrónőhöz, mivel nekem nem jutott rá idő, így nekem is meglepetés volt, milyen lesz. A végeredményt csak az esküvő előtti napon láttam, és nekem teljesen elnyerte a tetszésemet, na, de nem nekem kell, hogy tetsszen, hanem annak, aki kapja.

A párna hátterében pedig egy szintén kézzel horgolt terítő látható, ezt pedig Nagymamám készítette. Van egy olyan ötletem, hogy a hozzám tartozók munkáit is megmutatom Nektek, mivel Anyukám, és Nagymamám is szívesen foglalkozik horgolással, hímzéssel vagy éppen kötéssel, és csodaszépek a munkáik.

Hoztam pár képet az esküvőről is, fogadjátok ezeket szeretettel:

Nagyon jól éreztük magunkat szombaton, még egyszer sok boldogságot Nekik (:

Helyzetjelentés

Sziasztok!

Egy kicsit kevesebb időm van mostanában, ugyanis múlt héten megkezdtem a nyári gyakorlatomat, ez az utolsó félévem. Szerencsére nagyon jó helyre kerültem, már az első nap megszerettem a céget, a környezetet, a légkört, azonosulni tudok az identitásukkal, így boldogan megyek be minden reggel „dolgozni”. Még a tanulás fázisban tartok, van anyag bőven, amit el kell sajátítanom, de nagyon szeretem.

Mára nem hímzést hoztam Nektek, inkább egy kis információt. Bővült a blog jobb oldala egy kis aprósággal, lett egy nagyon rövid leírás rólam, és alatta egy email cím. Ha valaki esetleg személyes üzenetet szeretne küldeni nekem, mától megteheti (bagolykaxszem@gmail.com).

De nem bejegyzés a bejegyzés, ha nincs benne legalább egy kép, és mi mást is mutathatnék most, mint egy újabb Bagolykát. Nemrégiben leltem rá egy hobbiboltban (biztos sok ilyesmi van, de nekem mindig boldogság olyasmit találni, amit még nem láttam), és nem hagyhattam ott.

Fából készült, egy lyuk van a feje tetején, igazából fogalmam sincs, mire fogom használni, de meg kellett vennem. Nektek van valami ötletetek?

Holnap szerda, és egy párna készül az esküvőre, amit már említettem egyszer. Nagyon várom már, hogy kész legyen, Anyának innen üzenem, hogy készítsen nekem fényképet, és küldje el minél hamarabb, hogy meg tudjam mutatni a nagyvilágnak is (: Köszönöm szépen (:

Szép napot mindenkinek, élvezzétek a jó időt!

Magyar címer

Sziasztok!

Kicsit estére csúszott a bejegyzés, de amit megígértem, azt megígértem.

Bő egy hónappal ezelőtt írtam Nektek egy helyről, egy megnyitóról, akkor még úgy volt, hogy hamarabb megesik a dolog, de nem így lett, így ez a bejegyzés ma kellett, hogy megszülessen. Lehet kicsit ködös a dolog, de mindjárt kibontom:

Történt ugyanis, hogy ez év áprilisában kaptam egy üzenetet a
Facebook-oldalamra, azzal a kérdéssel, hogy tudok-e esetleg egy magyar címert hímezni valamilyen szabadon választott hímzéssel.

Nagyot nyeltem. Én? Képes vagyok ilyenre?

Emlékeztem rá, hogy volt ilyen témájú mintám, izgatottan fogtam neki a keresésnek. Elküldtem a mintát az üzenet feladójának, aki minden egyebet rám bízott, így pár üzenetváltás után április vége felé neki is kezdtem a hímzésnek. Természetesen a választott hímzés a keresztszemes volt, mivel egyébbel még nem nagyon próbálkoztam, de ami késik… (:

Ez volt az első olyan munkám, amit az elejétől a végéig mértem, percre pontosan, ugyanis kíváncsi voltam rá, mennyi idő alatt készül majd el. Meglepődve tapasztaltam, hogy repülnek az órák, ha tű van a kezemben.

A minta elég nagy, ennek ellenére gyorsan haladtam vele, bár ez elég relatív. Elsőként a címer alját hímeztem, mert bevallom féltem a koronától. Főleg a korona kontúrja az, ami elég részletes volt, de a végeredmény eléggé olyan lett, amilyet szerettem volna.

Néhány számadat: az egész hímzés összesen 19 munkaórába telt, ebből csak az, hogy a korona részt körbekontúrozzam 3 óra volt. A címer többi részének kontúrja másfél órát vett igénybe. Az elkészült mű mérete: 11x22.5 cm.

Ez a „kis apróság” egy ma megnyílt vendéglátóhely falát díszíti már, kívánok Nekik minden jót, alakuljon minden úgy, ahogy Ők azt eltervezték. És üzenem, hogy nem túl sokára meg is látogatom az én kis csodámat (:

Remélem Nektek, olvasóknak is hasonlóan tetszik, mint a gazdájának, és ha az olvasó tudja, melyik étteremről is van szó, vet egy pillantást a címerre.

Üdvözlettel: Bagolyka

Kontúrozás előtt 

Kontúrozás után

Tányéralátét II.

Sziasztok!

Rövid helyzetjelentés lesz a mai, szeretném megmutatni, hogy haladok a tányéralátéttel, amit nemrég mutattam Nektek. Aki lemaradt róla, az itt megnézheti.

Jelenleg párhuzamosan dolgozom több hímzésen, így egyszer ez, egyszer az akad a kezembe, illetve nemsokára egy esküvő is aktuális lesz, arra is készülnöm kell.

Már írtam, mennyire macerás dolog ezt a tányéralátétet hímezni, annyira sűrű szövésű az anyag, de ha elég sokáig csinálom, rááll a szemem, és nem olyan nehéz. Nem sok van hátra belőle, de nem lesz még kész akkor sem, ha a fa elkészült. Szeretnék rá még valamit felülre is, vagy a sarkába, vagy lehet ráírom hogy jó étvágyat, vagy sormintát kap, még nem döntöttem el, ez a jövő zenéje.

Ha már zene, múlt héten óriási élményben volt részem, megrendezésre került ugyanis a XVIII. Debreceni Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál, így három napig zenében úszkáltam. Mondanom sem kell, felemelő volt. Az a fegyelem, tisztelet, összeszokottság, csapatmunka, és kristálytiszta hangok, mind-mind elvarázsoltak. Meg is osztok Veletek is egy képet:

Ők a Lengyel Haditengerészet Díszelgő Zenekara. <3

Ti hogy álltok az élő zenével? Volt valaki Debrecenben múlt héten?

És mivel itt a péntek, kellemes hétvégét kívánok mindenkinek (:

(nem) Csak egy óra

Sziasztok!

Az egyik legnagyobb munkámmal jelentkezem ma, ami a mai napig kiemelt helyen van a szívemben.

Nagyon cuki háttértörténet is tartozik hozzá, amit nem bírtam pár könnycsepp nélkül leírni:

Mikor belevágtam ebbe a mintába, azt hittem, viszonylag hamar készen leszek vele, de kicsit elszámítottam magam. Apukámnak szántam, és mivel karácsony körül van a névnapja is, így erre a két ünnepre akartam befejezni. Sajnos nem tudom, mikor kezdtem neki, de a vizsgaidőszak, meg a karácsonyi készülődés lázában égve rájöttem, hogy nem fog elkészülni, így szomorúan lemondtam róla, és más ajándék után néztem.

Apukám szülinapja február elején van, így mondhatni „nyertem” még két hónapot. Abban a vizsgaidőszakban elég sokat voltam otthon, tanultam, majd a vizsgák végeztével is a szobámban ültem, és varrtam. Nagyon lassan haladtam vele, legalábbis elég sok volt a hímzendő rész, azt hittem sosem leszek készen vele. Apa csak annyit látott belőlem, hogy már megint az ágyon ülök/fekszek, nézem a tévét, és „nem csinálok semmit”. Néha bejött, akkor persze eldugtam mindent, így nem is sejtette.

Aztán egyszer csak elkészült. Még időben, keretezni is lehetett, nagyon izgatottan vártam, milyen lesz a végeredmény. Anyukámmal közösen választottunk neki keretet, viszont az elkészült műért csak ő ment el, de mikor megláttam, elállt a szavam. Órát szerettem volna belőle készíttetni, ahogy eredetileg az újságban is láttam.  Szerencsére a keretező vállalta így is, és profi munkát végzett, nagyon tetszett az egész.

Azt hiszem, azon a hétvégén át is adtam Apának.

Vacsora után történt, és Anya mondta, hogy mikor átadom, legyen ez a kísérő szöveg: „ez volt az a semmi, amit az elmúlt hónapokban csináltam”. Akkor még nem nagyon értettem, de mielőbb oda akartam adni. Apa még akkor sem sejtett semmit.

Izgatottan vártam, hogy kicsomagolja. Azt a pillanatot sosem felejtem el! Láttam rajta, hogy mennyire meghatódott, hogy mennyire tetszik neki. Még a keze is megremegett, a hangja pedig elcsuklott (: Azt hiszem, ez volt a legjobb ajándék, amit valaha adhattam Neki.

Ez után mondta el Anya, hogy Apa folyton zsörtölődött, hogy miért ülök reggeltől-estig a szobámban, és miért nem megyek sehova, meg amúgy is, már vizsgák sincsenek, időm is lenne, nem érti. Anya meg csak legyintett, hogy „jajj hagyjad már”.

Az óra azóta is az étkező falát díszíti, sikerült olyan keretet választani hozzá, ami tökéletesen illik a falhoz és a mintához is. A lakás legforgalmasabb helyén található, így mindig szem előtt van. Nekem személy szerint mindig az átadás pillanata jut eszembe, annyira jó ránézni.

Remélem Nektek is hasonlóan tetszik. Ha van vélemény, osszátok meg velem.

Szép napot mindenkinek!

Tányéralátét

Sziasztok!
Jelentem, letudtam az összes vizsgámat, és már tű is került a kezembe (:

Egy korábban elkezdett tányéralátét van most soron. Egy turiban találtam 4 egyforma alátétet, hibátlan állapotban, gondoltam, jó lesz ez még valamire, olyan szépek voltak. Sűrű szövésű anyag, nem kis bátorság kellett hozzá, hogy belekezdjek, de elkezdtem az elsőt. Eddig csak Aidával volt dolgom, most nagyon oda kell figyelni, hogy minden öltés a helyén legyen.

Már korábban kinéztem magamnak a mintát, ahogy ez lenni szokott, és hosszú számolgatások után sikerült eldönteni, hogy az egyforma stílusok közül, mégis melyik kerüljön fel az alátétre. Aztán azt kellett kitalálni, milyen színű legyen. Előszedtem az összes lehetséges fonalat, és végül a bordó mellett döntöttem, ezen a nyers anyagon nekem nagyon tetszik.

Úgy akartam, hogy csak egy kép nélküli, gyors jelentést írok magamról, de ezek után már nem tehetem meg, hogy nem mutatom meg az épp csak elkezdett alátétet:

Nektek hogy tetszik? Mit szóltok a színválasztáshoz?

Majd egyszer, ha a végére érek, hozom a képeket Nektek.

Addig is legyen szép napotok! (: